----> HŰSÉGPROGRAM <----
Regisztrálj most és azonnali 500 + Hírlevél: 1000 pontot írunk jóvá a fiókodban! 

Blog

Halloween história

Osvalt Dénes
2020.10.31 00:00
Halloween história

... és aznap éjjel megnyílik az átjáró a holtak birodalmába ... útikalauz Halloweenre.

A Halloween ünnepét mindig átjárja valamilyen kísértetiesség.

Az USA-ban pedig egyenesen fura hagyománnyá váló szokásokat is kapcsoltak hozzá, mint a „csokit vagy csalunk” édességzsarolás vagy a tökfaragás, idén pedig mindehhez egy kis járványos távolságtartás is párosul.

Természetesen sokan tisztában vannak ezen ünnep részleteivel, hiszen a nyugati értékrend mellett a nyugati kultúra nagy részét is átvettük, ám néha nem árt eligazodni az ír eredetű angolszász ünnep amerikai módosulásai között, hiszen többnyire ezek köszönnek vissza a filmekből. 

Kezdjük az alapokkal.

A Halloween eredendően egy kelta ünnep volt, melyet Samhainnak (valahogy úgy ejtik, hogy ’szoin’) neveztek, melyet a Wicca hívők a mai napig megtartanak. Ekkor ünnepelték meg az őszi termény begyűjtés végét, a „régi végét és az új kezdetét” (ekkor kezdődött az új évük) és felkészültek a télre, a halál és sötétség eljövetelére.

Úgy gondolták, hogy a korábban meghaltak az ünnep előtti éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába és eközben némi zavart okozhatnak. Emellett biztosak voltak abban, hogy a holtak kapcsolatban állnak a jövőjükkel is. Éppen ezért ételt (és állat áldozatot) ajánlottak fel nekik a nyugalom érdekében, ünnepi tüzeket gyújtottak és állatbőrökbe öltöztek, néha állatfejeket viselve.

A katolikus egyház a pogányok megkeresztelése után adaptálta az ünnepet és a 700-as évek végén már hivatalos egyházi ünnep volt Mindenszentek napjaként. Az előtte lévő éjszakával azonban nem foglalkoztak, így az továbbra is megtelt pogány misztikummal. Tehát az időrend: Halloween október 31-én éjjel, Mindenszentek november elsején és Halottak napja november másodikán (900-as évek végétől).

A Halloween név pedig az All Hallow Even (kb. minden szent éje) névből alakult ki egy rövidítés (Hallow-e’en) kialakulása után.

Amerikában eredetileg egy szerény őszköszöntő ünnepecske volt, amíg az írországi nagy éhínség miatt rengeteg ír nem költözött Amerikába. Ők pedig magukkal vitték jóval nagyobb szokás- és eszköztárú Halloweenjüket, ami egyszeriben nagyon népszerűvé vált.

Ráadásul ők kombinálták az almával kapcsolatos szokásokkal (Pomona, a gyümölcsfák istennője), amit még a római megszállásból hoztak (pontosabban a rómaiak kapcsolták a kelta ünnephez a sajátjukat).

Ez alkalmat adott a hölgyeknek, hogy férfiakkal flörtöljenek. Akkor szinte ez volt az egyetlen lehetőség (mára már a hölgyek eszköztára jelentősen kibővült). Ilyen volt az almahéj hát mögé dobása, mely azon a napon biztosan megmutatta a leendő férj nevének kezdőbetűit. Hogy biztosan legyen egy nyertes, az a hölgy, aki először ette le egy nyársról csak foggal az alma húsát, az biztosan férjhez ment.

Ilyen még az almaharapás is, mely azt jelenti, hogy egy lavór vízben úszkáló almák közül egyet harapással kell kiemelni.

De hagyjuk a történelmet, foglalkozzunk a mai Halloween hagyományaival.

Töklámpás

A hivatalos neve Jack lámpása. A nevét az ír legenda szerint fukar Jackről kapta, aki meghívta az ördögöt egy italra, de nem fizetett, ezért megkérte az ördögöt, hogy változzon pénzérmévé. Az ivócimbora átváltozott, ám Jack mégsem fizetett, hanem eltette az érmét egy ezüst kereszt mellé, hogy az ördög ne tudjon visszaváltozni.

Megígérte az ördögnek, hogy elengedi, ha egy évig békén hagyja, és ha meghal, akkor nem viszi el a lelkét. Egy év elteltével persze nem engedte el. Amikor meghalt, akkor a Jóisten nem tartott rá igényt a Mennyországban, az ördög pedig – ígéretéhez híven – nem vitte el a Pokolba.

Jack azóta bolyong a Földön izzó szénnel töltött, kivájt fehérrépa lámpásával a kezében. A fehérrépa pedig tökké alakult Amerikában.

Van töklámpás Guinness rekord is (2013., Amerika, New Hampshire), amikor 30.581 darab világító töklámpát állítottak egy állványra.

Cukorka                                                                                                                        

A cukorka őse a középkorban népszerű léleksüti volt, amelyet minőségi hozzávalókból sütöttek a szellemek kiengesztelésére vagy éppen elijesztésére. A kéregetők „csokit vagy csalunk”-ja akkoriban a „Léleksüti, léleksüti, minden keresztény megbocsátást nyer egy léleksütiért!” kéregetés volt. Akkoriban ez volt az egyik legjobb kereskedelmi kommunikáció, bár a szezon csak egynapos volt.

Később aprópénzt vagy élelmet kéregettek az ünnep estéjén, majd énekeltek és táncoltak érte. Ezt követően már enyhe rosszalkodással (tyúkketrec kinyitása, kisebb ólak felborítása stb.) kényszerítették ki az ajándékot, ami már főleg élelem és édesség volt.

Az édesség hivatalos neve kukoricacukorka, mivel egy kukoricaszemre hasonlít, csak kb. háromszor akkora. A hasonlóság miatt csirkeeledelnek is hívják. Ma már elég a „csokit vagy csalunk” kiáltás, s már jön is a cukorka, amelyből évente kb. 16 ezer tonna cukorkát osztanak ki az ünnep alatt (az USA-ban).

Csak a rend kedvéért: a „csokit vagy csalunk” egy szép magyar fordítás, az angol kifejezés szó szerint „rászedünk vagy megvendégelsz”, szóval nincsen csoki, csak cukorka.

Jelmezek

A különféle ijesztő vagy furcsa ruhák viselése még az ünnep eredeti jelentéséig nyúlik vissza, amikor ezen az éjszakán a holtak vándoroltak hazafele. Aki jelmezt viselt, az többé-kevésbé hozzájuk hasonlóan nézett ki (evolúció a rituális állatbőrtől Michael Jacksonig), tehát elvegyülhetett vagy akár el is ijeszthette őket, később pedig vizuális eszköze lett a „csokit vagy csalunk” eljárásnak.

Tavaly ezt a 10 jelmezt hordták a legtöbben: „Az”, a bohóc, boszorkány, Pókember, dinoszaurusz, az Utódok sorozat szereplői, sima bohóc, Fortnite avatár, Chucky, a 80-as évek divatja, unikornis. Idén biztosan lesz Trump is.

Még néhány apróság

A Halloween hivatalos színei a narancssárga (betakarítás) és a fekete (a nyár elmúlása).

Stílszerűen ezen a napon halt meg a magyar származású Harry Houdini, akit kora legnagyobb „mágusának” tartottak.

Jósnapként is szolgál. Angliában a hajadonnak ilyenkor hátrafele lemennie egy lépcsőn és a kezében tartott tükörben meglátja jövendőbelije arcát. Vélhetően az állt mögötte, aki a legjobban féltette a mutatvány alatt.

Amerika odavan a szellemek kísértette házakért az ünnep alatt, sok ház átalakul ilyenné. A Fehér Házban (Washington) ilyenkor szellemek járnak, kivéve a választási éveket, azaz idén nem jönnek.

Halottak napja (Day of the Dead vagy Dia de los Muertos)  -  Nemcsak a keltáknál emlékeztek a halottakra ebben az időszakban, hanem az aztékoknál is, csak náluk egy hónapig tartott. Ezt az időszakot a spanyolok csökkentették le a Mindenszentek ünnepére, így az amerikai spanyol nyelvű területeken október 31. napjától november másodikáig tart.

Néhány állatmenhely a Halloween hetén nem ad örökbe fekete macskákat, nehogy feláldozzák őket.

Az otthonukat féltők feltalálták a „csomagtartó vagy csokit” eljárás, amikor a cukorkát és ajándékokat bepakolják a kocsi csomagtartójába, kiállnak egy forgalmas parkolóba és ott fogadják a jelmezeseket.

És végül még egy, ha nem is annyira apróság; Halloweenkor az amerikaiak közel 9 billió dollárt költenek el, ez a második legnagyobb üzlet a Karácsony után. Csak összehasonlításképpen: ez a három napos ünnep során elköltött összeg a magyar költségvetés teljes évi bevételének kb. 13%-a.

Források: 
https://www.10best.com/interests/festivals-events/10-fun-facts-you-didnt-know-about-halloween/
https://www.bustle.com/articles/185812-11-halloween-facts-you-didnt-know
https://www.insider.com/unusual-facts-about-halloween-2018-10