Skandináviában természetesen mindig is kedvencek voltak, hiszen történelmük részeiként még a kereszténység felvétele után sem vetették el őket. Az első nemzetközi sikert Wagner Nibelung gyűrűje című műve és a nácik ideológiája hozta el a vikingek számára.

Mai népszerűségüket nem az idealizált hősök és istenek, hanem a hétköznapiságból kiemelkedő történelmi és mondai vikingek, valamint a hétköznapi figurává váló istenek hozták el a Netflix és a Marvel segítségével.

A filmek és sorozatok után már sok mindent tudunk a vikingekről, azonban van jó néhány meglepő tény, amit kevesen ismernek. Ezek a következők.

Izlandi mondák
Amit a vikingekről tudunk, azokat csak az izlandi mondákból (saga; leírt szájhagyomány kevés verssel megspékelve) ismerjük. A gond az, hogy ezeket sokszor a történések után párszáz évvel rótták pergamenre. (Már ha a történések egyáltalán megtörténtek.) A vikingek nagyjából semmit sem írtak le saját kalandjaikról. A mondákon kívül a róluk szóló ismeretek az általuk elfoglalt területeken élőktől, azaz ellenségeiktől származnak.

A viking sisakon nem volt szarv
A hétköznapi viking sisakon egészen biztosan nem voltak szarvak, legfeljebb és ritkán a temetési díszsisakon vagy a vallást gyakorló pap sisakján lehetett szarv vagy agancs. A történészek szerint az első szarvas sisak a 19. századi festményeken jelent meg. A legtöbb viking még sisakot sem viselt, ugyanis rendkívül kevés a sisak lelet, így erősen feltételezhető, hogy fém sisak helyett inkább a bőrsisakot részesítették előnyben.

Ápoltak voltak
Azt gondolná az ember, hogy egy kis hajón hetekre összezárt férfiak automatikusan piszkosak, ápolatlanok. A történészek szerint nem így volt. Meglepően nagy számban találtak az ásatásokon csipeszeket, fésűket és borotvákat.

Mit jelent, hogy viking?
A viking szó eredetileg rajtaütést, támadást jelent, vélhetően ezt oly sokszor csinálták az északiak, hogy ez lett a nevük. Mások szerint valószínűleg skandináv eredetű, mivel a korabeli írásokban Skandinávián kívül ritkán használták. Ha így van, akkor a vik szóból származhat, ami patakot, beömlőhelyet, kis öblöt jelent. A spéci viking pedig a berseker, aki (gyógy)füvektől kissé beállítva (így a sebesüléseket kevésbé érezve), többnyire állatbőrben és rendkívül vadul harcolt. 

Nem voltak egységesek
Az egyes viking csoportok – melyek többnyire törzsfőnökök által vezetett törzsek voltak – általában nem működtek együtt más viking csoportokkal, sőt gyakran harcoltak egymással.

Nem csak harcoltak
A jó sztorik persze a harcosokról szólnak, ám a vikingek jelentős része farmer, állattenyésztő, kisebb része kézműves és kereskedő volt. Sokan települtek le más országokban (ahol egyáltalán nem harcoltak). Szóval a vikingek többsége egyáltalán nem használt kardot.

Felfedezték Amerikát
Kolumbusz Kristóf előtt majd’ 500 évvel korábban egy Leif „Szerencsés” Erikson nevű viking első európaiként az 1000. évben elérte a mai Új-Fundlandot. A helyet, ahol áttelelt 35 fős legénységével, Vinlandnak nevezte el.
Eljutottak Bizáncba is, mégpedig a svéd vikingek, akik északról a nagy folyókon jutottal le a Fekete-tengerig. A Bizánci Birodalomban testőrökként is kerestek pénzt. Ők kizárólag kereskedelemmel foglalkoztak és később beolvadtak a szlávokba. 

Méz
Édesítőnek csak mézet használtak. Nem csak egyes ételekhez keverték, hanem a mézsör alapjául is ez szolgált.

Síelés
A vikingek odavoltak a síelésért. A leletek szerint már az őseik is használtak sílécszerűségeket, ők pedig a téli utazásokkor és csak szórakozásból is síeltek. Mondjuk, odafent északon ez adja magát. A síelésnek saját istene is volt (Ullr a neve), akit sítalpon, íjjal ábrázoltak.

Hoki
Egy hokihoz hasonló játékot játszottak, melyet knattleiknek hívtak és ütővel, valamint labdával játszották. Bár a szabályai nem maradtak fenn, de feltételezik, hogy a mai gyeplabdához volt hasonlatos.

Ma a vikingekkel a kedvenc sorozatainkban találkozhatunk, így „Az utolsó királyság” (ez a leghitelesebb), „A vikingek (Ragnar Lothbrok és leszármazottjai), a Vikingek – Valhalla (Leif Erikson kalandjai).  Ez utóbbi nézettsége igen komoly volt, - talán „A vikingek” 6 évada jól előkészítette számára a terepet – és emiatt a Netflix további kettő évadot rendelt be. Ezekből a 2. évadot a múlt év végén leforgatták, most a stúdiómunka folyik és vagy idén év végén, vagy 2023 elején láthatjuk az első részt.

Forrás:
https://www.lifeinnorway.net/viking-facts/
https://www.gamesradar.com/vikings-valhalla-season-2-release-date-cast-trailer-netflix/